Ebben a kis közösségben néhány család él (kb. 6-7), de nem állandó jelleggel. Tehát a téli időszakban zömében visszaköltöznek a városba (és olyan is van aki csak néha látogat el Kurjen tilába), de a hazaik fűtve vannak, mivel egy közös fűtési rendszerük van (a házakban digitális mérőberendezésen tudják ellenőrizni ki mennyi hőenergiát fogyasztott, és ennek megfelelően fizet), amit ebben a részben be is mutatok nagyjából.

Néhány kép:

A sötét színű épület a szauna. Itt tudunk tusolni és szaunázni is. Heti 2 nap a szauna nap, amikor felfűtjük a kályhát és aztán 2 napon keresztül lehet használni... Itt a tusoláshoz szükséges melegvizet szintén fafűtéssel állítjuk elő (erről részletesebben talán majd később írok):

Tehát ez a kazán megközelítőleg 7-10 épületet lát el hővel és használati meleg vízzel egyaránt. Teljesen automata, fadarálékkal működik (élettartama ha jól emlékszem 20 év, állandó karbantartás mellett).

A kazán vezérlő egysége:

A kazánház melletti "szobában" van a fadarálék (ezen a képen megközelítőleg 30 m3 látható, ez a mennyiség kb. 2-3 hónapra elegendő):

Vissza a kazánházba. Ezen a csövön érkezik "woodchips" a kazánba:

A fa leégése után a a hamu szintén automatikusan távozik a kazánból, ezen a csövön keresztül egy hordóba:

Egy helyi embernek van ez a nagy melegvíztárolója. A különböző bekötési lehetőségeknek köszönhetően (pl. napkollektor, központi kazán, kisebb vízteres kályha stb. is ráköthető) kevesebb hőre van szüksége a központi rendszerből, így spórolhat valamennyit. Ez a puffertartály lényegében bojlerként is üzemel. A belső elrendezése hasonlít a szaunában melegvíz előállítására szolgáló "üstre". Tehát van egy "tiszta" (csőspirálon átfolyó víz) mosogatáshoz, fürdéshez, és egy állandóan a tartályban ill. a padlófűtési rendszerben, radiátorokban keringő "piszkos" víz (lényegében ez a víz fűti a "tiszta" vizet is). 1,5 bar nyomáson működik, 60 C körüli a vízhőmérséklet benne és kb. 10 cm a falában lévő hőszigetelés.

Szintén ennél az embernél volt ez a kályha (ha jól tudom viking kályha), ami a tömegkályhák egyik őse, de a rakétakályha is hasonló elven működik. Azért tetszett meg, mivel viszonylag egyszerűnek tűnik a megépítése, kis helyen is elfér, könnyű felfűteni és olcsó alapanyagokból elkészíthető, de napjában 2-3x is be kell gyújtani. Így talán valamivel többet fogyaszt a tömegkályháknál.

A tűztér:

Tűztér fölötti szűkület:

A szűkület után egy "kis kémény" szerű járatban halad a füst, ami a tűztér aljától számítva 90 cm magasan ér véget. Ezután a füst egy nagyobb térbe kerül, ahol a harang rendszerű kályhákhoz hasonló módon adja át a hőt.

Bocsánat a minőségért (telefont fényképeztem), de a lényeg látszik. Ja, és ehhez a kályhához csak samott téglát használtak...

Egy gyorsan elkészített vázlatrajz. Felülnézetnél észrevettem egy hibát, 15 db tégla van, tehát ha így számolunk 61cm helyett 57-et kapunk.